Lehetőségünk volt megismerkedni az ifjúsági munka legfrissebb lehetőségeivel az Ifjúságszakmai Nyári Egyetemen, amelyet a Tempus Közalapítvány és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara közösen szervezett.
Az esemény célja az volt, hogy előmozdítsa az együttműködést a hallgatók, a formális oktatásban dolgozó szakemberek, valamint az ifjúsági szektor képviselői között. A rendezvény különös hangsúlyt fektetett a szakemberek kompetenciáinak fejlesztésére, és arra, hogy a résztvevők megismerkedjenek az Európai Unió ifjúsági programjaival, köztük az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület által nyújtott lehetőségekkel.
Fő fókuszában a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, az online tudatosság, és ezek kapcsán a jövő munkahelyi álltak. A munka jövője, a jövő munkahelyei című foglalkozást Földi Barbara és Veres Rózsa vezették. Barbara a ReCreativity társadalmi vállalkozás alapítója, élményalapú tanulás tervező és tréner, aki a fenntarthatóságra és a jövő munkaerőpiacához szükséges készségekre specializálódott. Rózsa pedig képzési és fejlesztési szakember, kompetenciafejlesztő tréner, cselekvésorientált team coach.
A workshop ideje alatt megvizsgáltuk, milyen értékeket hozunk magunkkal, hogyan tudunk hozzájárulni álommunkánk vagy munkahelyünk kialakításához, illetve ezekkel az értékekkel hogyan tudjuk támogatni a szakmánkat és a társadalmat. Emellett lehetőséget biztosított arra, hogy bővítsük ismereteinket a legújabb munkaerőpiaci trendekről és megismerjük más szakmabeliek nézőpontjait.
A The Future of Jobs Report 2023 nevű kutatásból kiderült, hogy a jövőben:
- a munkák közel negyede gyökeresen megváltozik 2030 előtt;
- a munkavállaláshoz szükséges alapvető készségek is megváltoznak, ami azt is jelenti, hogy 10-ből 6 munkavállalónak új készségek elsajátítására lesz szüksége, azonban ezek a képzések jelenleg nem elérhetőek;
- a feladatok 43%-át gépek végzik majd;
- 2025-ben a top10 készségek közé leginkább humán képességek fognak tartozni, amilyenek például a reziliencia, a kritikai gondolkodás és elemzés, a kreativitás és eredetiség, vagy a komplex problémamegoldó képesség;
- a legtöbb szakemberre pedig az egészségügy és az oktatásügy terén lesz szükség.
Mit jelent ez?
A jövő munkái már most is formálódnak, ahogy a technológiai fejlődés, a társadalmi változások és a globális események új kihívások elé állítják a munka világát. A kobotok (együttműködést támogató robotok, akiket a munkaerő megsegítésére hoztak létre) integrálása egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyeken, miközben az algoritmusok igyekeznek hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat. A munkaerőpiaci trendek, mint a COVID-19 okozta hibrid munkarend, a külföldi munkavállalás lehetősége, és a digitális eszközök és szoftverek ismeretének fontossága mind olyan tényezők, amelyekre a jövő munkavállalóinak fel kell készülniük.
A jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéni erősségek, a munkahelyi sokszínűség és befogadás, valamint a nemek közötti egyenlőség, ahol a nők magasabb pozíciókban való jelenléte is növekszik. Az MI (mesterséges intelligencia) terjedése, a diplomások iránti kereslet, és a proaktív jólléti megközelítések mind azt mutatják, hogy a munka világa egyre inkább az inkluzív kommunikációra és az esélyegyenlőségre épít. Mindezek mellett a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése kulcsfontosságú lesz a hosszú távú sikerhez és elégedettséghez, főleg a segítő szakmákban, ahol a kiégés veszélye egyre intenzívebben jelen van.
Ahogy haladunk egy futurisztikus jövő felé, az igazi kihívás abban rejlik, hogy miként tudjuk integrálni ezeket az új trendeket, miközben megőrizzük az emberi értékinket és erősségeinket.
| Amennyiben többet szeretnél megtudni az inkluzív kommunikációról, olvasd el a Guide on Inclusive Communication (Útmutató az inkluzív kommunikációhoz) című kiadványunkat! |