Az oktatásban egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív tanulási formák, mint az informális és nemformális tanulás, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselhetnek a tantermi és nemzetközi mobilitási tapasztalatok során. Ezek a tanulási formák lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy a hagyományos iskolai kereteken kívül fejlődjenek, és olyan készségeket sajátítsanak el, amelyeket a formális tanórákon nem mindig van lehetőségük gyakorolni.
Mi az informális és nemformális tanulás?
Az informális tanulás spontán módon történik, a mindennapi tevékenységek során. Gondoljunk csak egy baráti beszélgetésre vagy egy személyes érdeklődés által vezérelt tevékenységre, ahol valaki új ismeretekre tehet szert. A nemformális tanulás ezzel szemben szervezett, tudatosan tervezett, de nem az iskolarendszeren belül történik. Ilyen például egy workshop, egy ifjúsági csereprogram vagy egy önálló projekt elindítása.
Informális és nemformális tanulás az osztályteremben
A tanteremben az informális és a nemformális tanulás többféleképpen integrálható. Az egyik hatékony módszer a projektalapú tanulás, amely során a tanulók egy adott témán dolgoznak csapatban, együttműködve, kreatív problémamegoldást alkalmazva. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok saját tempójukban fedezzenek fel új ismereteket, közben szabadon alkothatnak, felfedezhetnek és fejlődhetnek.
Az interaktív feladatok szintén elősegítik a diákok aktív bevonását a tanulás folyamatába. A gamifikáció (játékosítás), a szerepjátékok vagy akár a tantermi viták is olyan nem formális keretet biztosítanak, ahol a tanulók élményszerűen sajátíthatják el az új ismereteket.
Egy izgalmas és interaktív tanulási módszer a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) VoxPop vitajátéka, amely kreatív módon fejleszti a diákok érvelési és kritikai gondolkodási készségeit. A játék során a résztvevők különböző nézőpontokat képviselve vitatnak meg egy aktuális témát, ezáltal nemcsak a kommunikációjukat és együttműködési képességüket fejlesztik, hanem megtanulják értékelni a más véleményekben rejlő lehetőségeket is. Az iskolák a DIA-hoz fordulhatnak osztálytermi csapatépítő és vita workshopok megszervezése kapcsán is.
A nemzetközi mobilitás szerepe
A külföldi mobilitási programok nemcsak a fiatalok kulturális ismeretei és nyelvtudásuk bővítésére adnak alkalmat, hanem olyan gyakorlati készségeket is fejlesztenek, mint a problémamegoldás, az együttműködés és az önálló döntéshozatal. Az ilyen nemzetközi tapasztalatok segítik a diákokat abban, hogy magabiztosan mozogjanak interkulturális környezetben, miközben önállóan is képesek fejlődni.
A nemformális és informális tanulási tapasztalatokat érdemes gyűjteni, mivel ezek eredményeinek érvényesítése jelentős előnyökkel jár. Az Europass Magyarország is hangsúlyozza, hogy ezek a tapasztalatok hozzájárulnak a diákok készségeinek és tudásának elismeréséhez, ezzel segítve őket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben.
Ennek egyik eszköze a Youthpass, ami az ifjúsági mobilitási lehetőségek esetén a nemformális és informális tanulás elismerésére szolgál. Nemcsak tanúsítja a projektben való részvételt, hanem segít dokumentálni az ott elsajátított készségeket és kompetenciákat. A Youthpass támogatja a résztvevőket abban, hogy tudatosan végiggondolják és rendszerezzék tanulási eredményeiket. Továbbá növeli az ifjúsági munka és önkéntesség társadalmi elismerését, és segíti a résztvevőket a munkaerőpiacon való érvényesülésben, mivel a megszerzett kompetenciák könnyebben bemutathatók és igazolhatók.