Ifjúsági munka és ifjúságpolitika Finnországban I. rész

2024.07.15.
Híreink

Ifjúsági munka és ifjúságpolitika Finnországban I. rész

Vajon hogyan segítik a finn iskolák és szakemberek a fiatalokat a hétköznapokban? Milyen törvények, kormányzati programok állnak a fiatalok szolgálatában? Ha érdekel az ifjúsági munka finn kontextusa, akkor tarts velünk, hiszen ebben a cikkben az ifjúságpolitika finn keretrendszerről olvashatsz!

Az ifjúsági munka és az oktatás kéz a kézben járnak

Finnország ifjúságpolitikája és ifjúsági munkája régóta példaként szolgál sok ország, köztük Magyarország számára is. Az északi országban az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka alapelvei szorosan kapcsolódnak a jóléti állam koncepciójához, amely az egyenlőségre, a szociális biztonságra és az oktatásra helyezi a hangsúlyt. A finn oktatási rendszer jelentős szerepet játszik az ifjúsági szektor láthatóságában, hiszen nemcsak tanárok, hanem pszichológusok, szociális munkások, nővérek és ifjúsági munkások is aktívan részt vesznek az iskolák mindennapjaiban.

Az oktatási intézmények továbbá szabadon dönthetnek arról, hogy alkalmaznak-e ifjúsági munkásokat és pontosan melyik osztályokhoz kérnek segítséget. Ezek a szakemberek általában 12-18 év közötti fiatalok útját kísérik végig. Konfliktuskezelésben, a gyerekek támogatásában, közösségszervezésben és közös programok kialakításában vesznek részt a tanórai segítségnyújtáson túl. Az iskolák tervezésénél és építésénél pedig új szempont az is, hogy ifjúsági központokat alakítsanak ki bennük.

Az ifjúsági munka alapjai

A finn ifjúsági munka egyik legkiemelkedőbb jellemzője a széleskörű állami támogatás és az átfogó intézményrendszer, amely biztosítja a fiatalok számára elérhető szolgáltatásokat. Ezzel szemben Magyarországon az ifjúsági munka gyakran civil szervezetek és önkéntesek kezdeményezéseire épül, és nem mindig rendelkezik ugyanolyan mértékű állami támogatással, gyakran inkább a családpolitikai intézkedésekre korlátozódik.

A finn ifjúságpolitika célja, hogy minden fiatalnak egyenlő esélyeket biztosítson az élet különböző területein, legyen szó oktatásról, munkáról vagy szabadidős tevékenységekről. Az Ifjúsági Törvény (Youth Act) kimondja, hogy a fiataloknak joguk van a társadalmi részvételre és befolyásolásra. A törvény meghatározza a kormányzat feladatait és az állami finanszírozásokat. Fiatalnak számít minden 29 év alatti személy, szavazni 18 éves kortól lehet, büntetőjogi felelősségre pedig 15 éves kortól vonhatók a fiatalok.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felelős a négyévente létrehozott Nemzeti Ifjúságpolitikai és Ifjúsági Munkaprogramért (National Youth Work and Youth Policy Programme), amely meghatározza az ifjúságpolitikai célokat és az azok elérését szolgáló intézkedéseket.

Hogyan működik a rendszer?

Az Ifjúsági Törvény kiemeli a fiatalok aktív állampolgárságának támogatását, az ifjúsági szervezetek szerepének erősítését, valamint a fiatalok jólétének és egészségének védelmét. Ezen célok elérése érdekében a finn kormány különböző programokat és szolgáltatásokat biztosít, amelyek középpontjában a munkaerőpiacra való belépés elősegítése, valamint a mentális és fizikai jóllét áll. Azt a fiatalt, aki hamarabb abbahagyja tanulmányaikat, azonnal összekötik egy felkereső ifjúsági munkással, aki igyekszik a fiatallal együtt megoldásokat találni.

A finn nevelőintézetekben dolgozó ifjúsági munkások feladata többek között, hogy támogassa a fiatalokat abban, hogy erős közösségek tagjai legyenek, és önállóan szervezzenek programokat az intézet falain kívül is.

Áprilisban Vantaa városában egy iskolai lövöldözés történt, amely megrázta az országot, mivel ilyen esetek nemigen fordulnak elő Finnországban. Az elkövető egy 12 éves fiú volt, aki saját elmondása szerint iskolai bántalmazás áldozata volt. Az eset óta a kormányzat és a regionális hatóságok munkacsoportokat alakítottak, hogy megvitassák a közösségi média hatásait, a fiatalok mentális egészségére szánt támogatásokat, valamint a büntetőjogi intézkedéseiket. Települési szinten a rendőrség, az egészségügyi szakemberek és az ifjúsági szakemberek rendszeresen üléseznek, hogy megelőzzék a bűncselekményeket. Ha mégis bekövetkezik egy ilyen esemény, igyekeznek megérteni a fiatalokat, és jó útra terelni őket, esélyt adva számukra a változásra. Ez jól mutatja, hogyan viszonyulnak a finn felnőttek a fiatalokhoz.