Saját lakás fiatalon? – Lakhatás és a generációs olló

Szeretnél képben lenni, de nincs kedved jogszabályokat bújni? Az Eurodesk új sorozatában összegyűjtöttük neked azokat a trendeket és jogokat, amik meghatározzák a következő éveidet. Tájékozódj, szólj bele, és hozd ki a legtöbbet az európai lehetőségeidből!

Gyors alapok A helyzet: Európa-szerte a fiatalok küzdenek a leginkább a lakhatási költségekkel. Az okok: az ingatlanok befektetéssé váltak, a kínálat pedig szűkös. EU-s válasz: 2024-től először van külön lakhatási biztosa az EU-nak, és érkezik az európai megfizethető lakhatási terv. Tipp: használd ki az EU-s mobilitási programokat, ahol a lakhatásod biztosított!

 

Ismerős az az érzés, amikor görgeted az ingatlanhirdetéseket, és hirtelen úgy érzed, egy lottóötös az egyetlen esélyed a külön költözésre? Nem vagy egyedül. Európa-szerte fiatalok milliói érzik úgy, hogy az önálló lakás, amit a „felnőtt élet” belépőjegyének tekintenek sokan, elérhetetlen távolságba került. Ezt hívjuk generációs ollónak: míg a szüleink generációja viszonylag hamar saját otthonhoz jutott, addig nekünk ma a fizetésünk 40-50%-át is elviheti egy szűkös albérlet.

Miért lett ilyen nehéz?

Nem azért nem költözöl el, mert szereted, ha anyukád mossa a ruháidat 28 évesen (bár van előnye). A probléma strukturális. Az ingatlanok sok helyen nem „otthonként”, hanem befektetésként funkcionálnak: a tőkeerős vásárlók felvásárolják a lakásokat, hogy kiadják őket (például Airbnb), ami feltolja az árakat. Emellett az építőanyagok drágulása és a szigorú szabályozások miatt egyszerűen nem épül elég megfizethető bérlakás.

 

Mit tesz az EU?

Sokáig azt mondták, hogy a lakhatás „nemzetállami hatáskör”, vagyis Brüsszelnek nincs köze hozzá. De a válság akkora lett, hogy az EU 2024-ben irányt váltott:

1. Európai lakhatási biztos: történelmi lépésként az Európai Bizottság kinevezte az első olyan biztost, akinek kifejezetten a lakhatási válság megoldása a feladata.
2. Európai megfizethető lakhatási terv: ez a stratégia arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ne csak luxuslakóparkok épüljenek. Az EU jelentős összegekkel támogatja a meglévő épületek felújítását (hogy ne legyen horror árú a rezsid) és a szociális bérlakáshálózatok fejlesztését.
3. A rövid távú kiadások szabályozása: új uniós szabályok segítik a városokat (mint Budapest, Prága vagy Barcelona), hogy átláthatóbbá tegyék az Airbnb-típusú szálláshelyeket, így több lakás maradhat a hosszú távú bérlőknek.

 

Hogyan néz ki a megoldás máshol?

Nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Bécsben például a lakosság többsége önkormányzati vagy támogatott lakásban él, ahol a bérleti díjakat kordában tartják. Hollandiában a lakásszövetkezetek biztosítanak megfizethető alternatívát. Az EU célja most az, hogy ezeket a jó gyakorlatokat elterjessze és finanszírozhatóvá tegye minden tagállamban.

 

Addig is: hogyan költözz el „ingyen”?

Ha fojtogat az otthoni légkör, de nincs pénzed kaucióra, az EU-s mobilitási programok jelenthetik a menekülőutat. Az Európai Szolidaritási Testület (ESC) önkéntes projektjei alatt például nemcsak a biztosítást és a zsebpénzt kapod meg, hanem a szállásodat is fizetik. Ez a legjobb módja, hogy megtapasztald az önállóságot egy másik országban, miközben nem kell a lakbéren szoronganod.

 

A következő cikkben: Jönnek a robotok? Megnézzük, hogyan alakítja át az AI a munkahelyedet, és mit tesz az EU, hogy ne maradj le!