Felmérések és kutatások bizonyítják, hogy életünket jórészt az online térben töltjük. Ezen szokás a pandémia óta még hangsúlyosabban megváltozott, a fiatalok 95%-a használja napi szinten az internetet az egymással való kapcsolattartásra, videók megtekintésére, tanulásra vagy olvasásra, napi szinten akár 3,58 órában.
Az Eurodesk hálózat ezen év elején adta ki a Social Media Guidebookot, amely Eurodesk partnereknek és ifjúsági információs szakembereknek segít a digitális márkaépítési stratégia alapjainak elsajátításában és a különböző közösségi média-csatornák használatával kapcsolatban. Ezen kiadvány tartalmi kivonatával az ő munkájukat kívánjuk segíteni.
Az ifjúsági területen tevékenykedő szervezetek számára fontos felismerni a közösségi média felületek népszerűségét, és azok használatát beilleszteni a fiatalokkal történő mindennapi kommunikációjukba. Jelenleg a Facebook, a Youtube, a Whatsapp és az Instagram a legnépszerűbbek, de a TikTok is kezd feltörni. Nem egyszerű eldönteni, hogy melyiket érdemes használni, melyikkel lehet a legnagyobb célközönséget elérni. Lássuk, mire kell figyelni a megfelelő közösségi média oldal kialakítása során!
- Az első lépés: felmérni az adott régió közösségi média használatát!
Még országon belül is lehetnek eltérések abban, hogy a fiatalok melyik felületet részesítik előnyben. Érdemes ezt előzetes felmérni és kiválasztani azt a néhány – maximum 2-3 – platformot, amit használni szeretnénk a hatékonyság érdekében.
- Egységes brand kialakítása
Annak érdekében, hogy a szervezet felismerhető és azonosítható legyen minden felületen, érdemes ugyanazokat a dizájn elemeket használni. A szervezet logója legyen látható és beazonosítható; a következetes színhasználat, de a képek és grafikai elemek egységes stílusa is sokat jelent.
- A fiatalok szokásainak felmérése
Az érdeklődés minél jobb felmérése érdekében, a megfelelő programok kialakítása szempontjából érdemes a posztjaikat vagy az általuk megosztott tartalmakat figyelni. Emellett a kérdőívek vagy rövid kvízek is segítségre lehetnek (pl. Instagram sztorik esetében a rövid kérdés vagy a Facebook szavazás).
- A célközönség ismerete
Fontos felismerni azt, hogy az egyes célcsoportok hogyan tekintenek az információkra, melyik csatornát használják és milyen értékek fontosak számukra. Más internethasználati szokások is jellemzik őket, érdemes erre is figyelni és hangsúlyt fektetni a tartalmak posztolásakor. A Z generáció (1997-2010) fiataljai a gyors, rövid, de informatív tartalmakat részesítik előnyben; míg az Y generáció (1981-1996) még a lassabb, hosszabb tartalmak híve.
- Mit érdemes posztolni?
A fiatalok 60% mobilt használ a különböző platformok elérésére, emiatt tartalom készítésekor fontos, hogy az a formátum telefonról is megfelelő legyen. Javasolt a figyelemfelkeltő, rövid videós tartalmak készítése az információ közlésére, amelyhez célszerű feliratot is készíteni, hiszen többen hang nélkül tekintik meg őket.
- Különböző platform, különböző stílus
Tartalomgyártáskor és megosztáskor figyelembe kell venni, hogy minden felületnek más nyelvezete és stílusa van, egyéni céllal rendelkeznek és más a felhasználók köre. Emiatt szükségszerű a tartalmak átalakítása – pl. Instagramra rövidebb szöveg készítése kevesebb kép felhasználásával, szemben a Facebookkal. Emellett fontos, hogy azok ne legyenek zsúfoltak, túl színesek vagy hosszú szövegűek.