Mint sokan mások, nekem is volt egy elképzelésem arról, hogy milyen lesz először repülőgépen ülni, pálmafákkal teli utcákon sétálni egy idegen környezetben. 2017-ben egy hónapos szakmai gyakorlaton vehettem részt Málta szigetén, ami olyan élményekkel és tapasztalatokkal gazdagított, amelyre röpke öt év távoltából visszatekintve is hálás vagyok.
Az utolsó középiskolai évem előtti nyáron volt lehetőségem volt részt venni az Erasmus+ ifjúsági mobilitási programban. A szakmai gyakorlat fő célja az addigi turisztikai szakon megtanult elmélet gyakorlati tudássá alakítása. Szerencsének mondhatom magamat, hogy pont egy olyan szigetországban tölthettem el négy hetet, aminek fő húzóereje a turizmus. Emellett nem csak együtt utaztam ki, de együtt is dolgoztam az osztálytársaimmal, így sokkal könnyebben illeszkedtem be és a magány sem okozott gondot.
A gyakorlat során a Popeye Village-ben, az 1980-as években készült Popey film díszleteiből kialakított parkban dolgoztam. A különböző pozíciók nem csak a nyelvi ismereteimet tették próbára néhány alkalommal, de a problémamegoldó készségemet is. De itt tanultam meg azt is, hogy nyitottan álljak az emberekhez, merjek kérdezni, és hogy mennyire fontos a csapatmunka.
A személyes fejlődésem mellett az angol nyelvtudásom is sokat fejlődött. Amiatt, hogy a munka során a vezetőség úgy alakította ki a beosztásunkat, hogy a magyar anyanyelvűek sosem dolgozhattak együtt, a hónap végére teljesen természetessé vált számomra az angol nyelv használata.
Ha csak egy dolgot kellene kiemelnem az egy hónap alatt átélt élményekből és a megszerzett tapasztalatokból, az mindenképp az lenne, hogy milyen nagy a világ és mennyi lehetőségünk van akár fiatalként is arra, hogy egy ismeretlen környezetben új dolgokat fedezzünk fel magunkról, olyan dolgokban fejlődjünk, amire máshogy nem lennénk képesek. Legyen szó akár önbizalomról, a munkádért való felelősségérzetről, vagy a közös élményekre, amik örökké össze fog kötni azokkal, akikkel átélted.