Pravetz Beáta egy évet töltött egy különleges országban, Észtországban az Európai Szolidaritási Testület önkéntes programjában. Olvassátok érdekes beszámolóját az ott töltött időszakról!
És hogy mit is nyertem ennek az egy évnek köszönhetően?
- Egy olyan inspiráló és izgalmas közegben dolgozhattam, ahol a kollégáim kíváncsiak voltak a véleményeimre, meglátásaimra, a főnököm pedig mindig meghallgatott és figyelemmel kísérte a fejlődésemet, ha pedig bármilyen probléma merült fel, segített.
- Magabiztos angol nyelvhasználatot. Egyik legnagyobb félelmem az angol nyelvtudásomra vonatkozott, rettegtem attól, hogy meg kell majd szólalnom, hiszen mi lesz, ha nem a tökéletes nyelvtani szerkezetet használom. Félelmem, mint kiderült, alaptalan volt, hiszen senkit nem érdekelt, ha a folyamatos befejezett múlt helyett egyszerű múltat használtam. Emlékszem, az első hónapban lakótársammal, Violetaval közös esti beszélgetéseink során vért izzadtunk, hogy Google fordító segítségével megtaláljuk mindenre a megfelelő kifejezést. A centerbe érkező fiatalok döntő többsége pedig nem is tudott angolul, így sokat fejlődött a non-verbális kommunikációm is.
- Sok új barátot és szuper emlékeket. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy közvetlen kollégáim az idő haladtával barátaimmá váltak, akiknek rengeteg vicces pillanatot köszönhetek. Az éjszakai biciklis geocaching túrákat a városban vagy a félig-meddig eltévedős mocsárjárást, vagy amikor meg akartak tanítani a Discgolf rejtelmeire – több-kevesebb sikerrel. A városban lévő többi önkéntessel pedig közös vacsorákat és játékesteket szerveztünk, főként a téli időszakban, amikor a szigorítások végett nem tudtunk sehova sem menni.
- Életre szóló élményeket, amelyekre Magyarországon nem kerülhetett volna sor. Volt, hogy azt gondoltuk, mennyire jó ötlet lenne elsétálni a múzeumtól a város másik felén lévő étterembe, mindezt -25°C-ban. A fagyott szemöldökeinket és hajunkat megpillantva azonban hamar rájöttünk, hogy nem ez volt a legátgondoltabb tervünk. Vagy jégpáncélon csúszkálva túrázni februárban, nyáron pedig Tallinban a tengerparton várni a naplementét.
- Nem utolsó sorban pedig megtanított arra, hogy élni kell a mának és nem szabad elszalasztani egyetlen kínálkozó lehetőséget sem. Az egy év a személyiségemben is változást eredményezett: nyitottabb, elfogadóbb és nyugodtabb lettem, a negatívumok helyett pedig a pozitívumokra igyekszem figyelni.
Az Európai Szolidaritási Testület keretében megvalósuló külföldi önkéntes projekt egy olyan lehetőség, amivel külföldön tehetsz egy számodra fontos ügyért. Az önkéntesség során számos készséged fejlődik majd, és a munkaerőpiacon is hasznos tapasztalatokkal gazdagodsz. Tudj meg többet a külföldi önkéntességről a lehetőség weboldalán vagy tekintsd át a leggyakoribb kérdéseket.