2026 tavaszán részt vettünk egy egyhetes Erasmus+ ifjúsági cserén Moraira városában Spanyolországban, ahol a Fiatalok a részvételért Egyesületet képviseltük. Már az első naptól nagyon jó volt a hangulat, mert sok különböző országból érkezett fiatallal ismerkedhettünk meg. A projektre érkeztek Spanyolországból, Portugáliából, Csehországból, Lengyelországból, Horvátországból, és mi Magyarországról. Nagyon jó csapatot alkottunk így 5-en a srácokkal. Repülővel érkeztünk meg Alicantéba és onnan egy 2 órás buszozás várt ránk mire eljutottunk Morairába.
A projekt témája a „youth democracy and inclusion in the age of disinformation" volt, ami nagyon izgalmas témának bizonyult. A hét elejét ismerkedéssel kezdtük. Olyan activityket [workshoopokat] csináltunk, ahol egymással kellet beszélgetni vagy mesélned kellett magadról. Ezek az activityk kb 1-2 órásak voltak és utának volt egy 20 perces szünetünk.
Minden activity előtt egy úgynevezett „energizert" [játékot] játszottunk. Ennek az a lényege hogy egy kicsit felébredjen mindenki és egy kicsit bemelegedjünk az activityre. Minden nap más ország tartott energizereket. Ezekben az a jó, hogy megismerhetsz újakat, és ha mész egy következő prohektre, akkor tudod alkalmazni. Az activityk nagy része abból állt, hogy a témával kapcsolatos feladatokat csoportokban dolgoztuk ki. És ezek a csapatok vegyes csapatok voltak, azaz minden országból egy ember került be, így csak angolul tudtunk beszélni egymással. Volt olyan aktivity, ami során kaptunk egy jelenetet, amit el kellet játszanunk úgy, mintha egy színházban lennénk és mi vagyunk a színészek, a többi csapatnak pedig ki kellett tanálnia, hogy melyik jelenetet kaptuk. Volt olyan is, amikor videót kellet készítenünk, vagy egy plakátot, és ezeket be is kellett mutatnunk a többieknek. A nagyobb feladatokra pl. videó készítésre volt egy délelőttünk, de pl. egy plakátra csak egy óránk volt. A plakátok készítése a hét vége fele egy kicsit unalmassá vált, de nem volt vészes.
Egyik nap a tengerparton is volt egy activity: sorversenyek. Ezt nagyon élvezte szerintem mindenki. Ez után volt szabadidőnk is a tengerparton, mi magyarok még a tengerbe is bementünk. Nem mondanám, hogy meleg volt, de azért el lehetett benne lenni.
Sok activity a városban volt, egy alkalommal kaptunk kb. 20 feladatot, amit meg kellett oldanunk. Voltak nagyon könnyűek: menj be a tengerbe bokáig, de voltak nehezebbek is: egy idegennel kellett fotózkodni vagy pózolni úgy, ahogy egy szobor. Nagyon sok szabadidőnk volt, amit inkább a város felfedezésével töltöttünk el. A tengerpartnál találtunk egy barlangot is, ahova mi be is másztunk, de nagyon csúsztak lent a kövek a felcsapódó víztől.
A résztvevő orzságokkal nagyon jóban lettünk a projekt közepére, különösen a cseh, lengyel és horvát csapattal, ők nagyon jó fejek voltak. Minden estét együtt töltöttünk. Mindig játszottunk valamit vagy csak fociztunk. Esténként interkulturális est is volt, egy-egy ország mutatta be a saját kultúráját, népszokásait, és hozott mindenki nasit a saját országából, hogy meg tudjunk kóstolni, ők mit esznek. Mi is bemutattuk Magyarországot, vittünk kolbászt, sonkát, Balaton szeletet, tipikus magyar ételeket.
Az utolsó napokat már nem Morairában töltöttük, hanem elmentünk La Hoya-ba, akol kézműves foglakozásokat tartottunk kisgyerekeknek egy családi nap alkalmából. Ez után elmentünk Santa Polaba, ami egy tengerparti város, ahol egy fél nap szabad időnk volt. Az utolsó napot pedig Alicantéban töltöttük. Az egész csapattal bejártuk a várost. Itt már érezhető volt a szomorú búcsúnak az ideje. Szerintem minden projekten az a legrosszab rész, amikor egy héten keresztül olyan emberekkel vagy körülvéve, akik nagyon kedvesek és megbízhatóak, és csak úgy egyik napról a másikra nem láthatod őket.
Nagyon jól éreztük magunkat az egész projekten, köszönjük hogy részt vehettünk benne!
Szalai Ákos