Hogyan működik az EU döntéshozatala? – Ki, hol és hogyan dönt arról, ami ránk is vonatkozik

Az előző részben megnéztük, mi is az Európai Unió, honnan indult, és miért jött létre. Most ideje belesni a „kulisszák mögé”: kik hozzák meg a döntéseket, hogyan születnek az uniós törvények, és ami a legfontosabb – hogyan szólhatsz bele te is.

Olvasd el előző cikkünket!

 

Kik hozzák a döntéseket az EU-ban?

Az EU nem egy ország, nincs egyetlen vezetője, aki mindenben dönt. A munkát több intézmény végzi közösen, mindegyik más szerepet tölt be – mint egy jól összeszokott csapatban, ahol mindenkinek megvan a feladata.

1. Európai Parlament – A polgárok hangja

Az Európai Parlament tagjait (az EP-képviselőket) közvetlenül mi, az EU állampolgárai választjuk meg ötévente. Ők a mi érdekeinket képviselik, vitáznak és szavaznak az új szabályokról. Magyarországnak jelenleg 21 képviselője van.
TUDTAD? Hazánkban 18 éves kortól szavazhatsz az EP-választásokon – ez a legegyszerűbb módja annak, hogy beleszólj, merre tart Európa. Érdekesség, hogy nem mindenhol 18 a korhatár: Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán már 16 évesen is lehet szavazni!

2. Európai Bizottság – Az ötletgazda és végrehajtó

A Bizottságban minden tagállamnak van egy biztosa (Magyarországé is), de ők nem a saját országukat képviselik, hanem az egész EU érdekeit. Feladatuk a törvényjavaslatok elkészítése, a szabályok betartásának felügyelete és az uniós programok irányítása.

3. Európai Unió Tanácsa – A tagállamok szava

A Tanácsban a tagállamok miniszterei ülnek, attól függően, hogy milyen témáról tárgyalnak (például oktatás esetén az oktatási miniszterek). Ők biztosítják, hogy a döntések a tagállamok érdekeit is tükrözzék.

 

Hogyan születnek az EU-s törvények?

Az uniós jogalkotás több lépésből áll, és minden fő intézmény részt vesz benne.

1. Javaslat: a folyamat a Bizottságnál indul, ahol elkészítik a törvénytervezetet.
2. Vita és módosítás: a Parlament és a Tanács egyszerre tárgyalja a javaslatot, módosításokat tesz, és közös megoldást keres.
3. Elfogadás: a jogszabály csak akkor lép hatályba, ha mind a Parlament, mind a Tanács jóváhagyja.
4. Végrehajtás: a tagállamok beépítik a szabályt a saját jogrendszerükbe.
5. Ellenőrzés: a Bizottság figyeli, hogy minden ország betartja-e a közös szabályokat.

Amikor az EU eltörölte a roamingdíjakat, a folyamat így zajlott: a Bizottság javasolt, a Parlament és a Tanács jóváhagyott, a tagállamok végrehajtották – te pedig azóta is nyugodtan használhatod a mobilodat más EU-országokban extra költség nélkül.

 

Hogyan szólhatsz bele te is?

Az EU-ban nem csak a politikusok mondhatják el a véleményüket – EU-s polgárként te is része vagy a döntéshozatalnak.

• Szavazás az EP-választásokon: te döntöd el, kik képviseljenek az EU-ban.
• Európai polgári kezdeményezés: ha van egy ötleted, amely új szabályt vagy változtatást igényel, indíthatsz kezdeményezést. Ehhez legalább 1 millió aláírást kell összegyűjteni több tagállamból.
• Nyilvános konzultációk: az EU rendszeresen kikéri a polgárok véleményét tervezett jogszabályokról – ezekhez online is csatlakozhatsz.
• Ifjúsági szervezetek: csatlakozva egy ifjúsági szervezethez közvetlenül is részt vehetsz az EU-s döntések alakításában.

És hogy ez miért fontos neked? Minél jobban érted a döntéshozatal folyamatát, annál könnyebben élhetsz a jogaiddal, és annál több lehetőséget használhatsz ki.

A következő részben megmutatjuk, hogyan befolyásolja az EU a fiatalok életét – tanulás, munka, önkéntesség, utazás. Ha eddig nem éltél ezekkel a lehetőségekkel, a következő rész után biztosan kedvet kapsz hozzájuk!