Kategória 1

2021.05.03.
Sztorik, élmények

Eurodesk történetek: Székesfehérvár és a “szegedi” kulturális antropológusok

2021.05.03.
Sztorik, élmények

Eurodesk történetek: Székesfehérvár és a “szegedi” kulturális antropológusok

Interjú Komáromi Istvánnal, a szegedi Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért szervezet munkatársával.

Mikor találkoztál először az Eurodeskkel?

Nagyon jó lenne azt mondani, hogy mindig is ismertem az Eurodesket...Viszont valójában a helyzet az, hogy most lesz két éve, hogy a jelenlegi ​munkahelyemen dolgozom, ahol egyszer csak jött a meghívás a Székesfehérváron megrendezett Eurodesk Országos Találkozóra. Ez lett az első találkozásom a hálózattal, és őszintén szólva egy nagyon pozitív élményként maradt meg bennem. Már csak azért is, mert rendhagyó módon a családommal érkeztem - ez korábban a hálózati partnerek körében nem igazán volt szokás. Úgyhogy rögtön ők is megismerték a csapatot, van, hogy azóta is emlegetjük a többieket.

Nos, szóba hoztad a munkahelyed. Bemutatnád röviden? Kik vagytok ti, és mivel foglalkoztok?

Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért a szervezet neve, és a 2000-es évek eleje óta működik, Szegeden. Fő profilunk az önkéntesség, amely egészen 2014-ig elsősorban a hazai önkéntességet jelentette, azóta azonban jócskán kitágult a horizont. A célunk, hogy egyfajta kapocs legyünk az önkénteseket váró civil szervezetek, intézmények és az önkéntesség iránt érdeklődő emberek között. Ahogyan utaltam rá, 2014-ben nyitott először a szervezet a nemzetközi önkéntesség felé az EVS-en keresztül (Európai Önkéntes Szolgálat, az Európai Szolidaritási Testületet megelőző program - szerk.), és annyira tetszett mindenkinek a gyümölcse, hogy azóta is töretlenül és rendszeresen fogadunk külföldi önkénteseket. Jelenleg egy spanyol és egy portugál fiatal vesz részt a legfrissebb  projektünkben.

Nagyon jól hangzik, és gondolom ehhez az Eurodesk is sokat hozzátesz.

Egyetlen szóval is tudok válaszolni: természetesen! De bővebben kifejtve: személy szerint igyekszem minél jobban kiaknázni a hálózatban rejlő lehetőségeket. Ez a kezdetektől így van, hiszen már a munkám legelején nagyon jó benyomást tett rám a csapat, ahogy ezt már korábban említettem is. De hogy milyen módon is tesz hozzá a hálózat a napi munkánkhoz?
Két dolgot emelnék ki az Eurodesk kapcsán: az inspirációt és a professzionalizmust. Utóbbinál első helyen kell megemlíteni az országos koordinációt, de igaz ez minden hálózati tagra is. Ide sorolnám a szakmai képzéseket, illetve az Eurodeskre jellemző naprakészséget, melynek köszönhetően bármikor könnyedén juthatok az ifjúsági területet érintő friss információkhoz. A hálózat képzési anyagában számos olyan elem van, ami a napi munkánkat valóban könnyebbé teszi, kiegészíti azt. Legutóbb például a ‘storytelling’-ről tanultakat építettük be az önkénteseink egyik feladatába. 

Inspiráció alatt pedig a többiek személyét és tevékenységét értem. Olykor szenvedélyes “szakmázásba” csúszik át egy-egy megbeszélés, amely során élmények, tapasztalatok, munkamódszerek kerülnek felszínre - és gyakran akaratlanul - a motiváció és a fiatalság, az ifjúságsegítő munka szeretete. Ez nekem nagyon inspiráló, általában feltöltődve indulok ilyenkor haza.
Meg kell még említenem a hálózat intranetét is. Ez egy belső levelező és dokumentum megosztó rendszer, amin keresztül könnyen és gyorsan tudok kapcsolatba lépni az európai hálózat bármelyik, akár ismeretlen tagjával. Több olyan önkéntesünk volt az elmúlt időszakban, akit az intranet segítségével sikerült megtalálni és ezáltal új, megbízható tagokkal bővült a nemzetközi kapcsolatrendszerünk. De a hazai kapcsolati hálóról se feledkezzünk el! A régiónkban (Dél-Alföld) például nagyon jól tudunk együttműködni a többi szervezettel.

Ezeket nagyon szuper hallani. Viszont elgondolkodtam, hogy van-e esetleg olyan emléked, amit szívesen kiemelnél.

Számomra a legkedvesebb emlék a kezdetekhez kapcsolódik, vagyis a Székesfehérváron megrendezett Országos Találkozóhoz. Az elején nem sok mindenkit ismertem, nem is nagyon tudtam, hogy mi fog történni. Viszont a végén jó érzéssel köszöntünk el egymástól, meg némi szomorúsággal is, hogy véget ért a Találkozó. Ez az érzés azóta is megismétlődik minden OT végén. Minden egyes alkalommal a találkozókon amellett, hogy komoly szakmai munka folyik, bensőséges és baráti kapcsolatok épülnek. A megismert jó gyakorlatokkal és a többiek inspirációja által mindig új lendületet kapok a munkámhoz.      

És ha már emlékek: az önkéntességhez kapcsolódóan is biztosan számos emléked van.

Igen. Nos, volt például egy pszichológus lány nálunk Spanyolországból. Ő itt ébredt rá, hogy valójában a kulturális antropológia és a nemzetközi irány érdekli. Olyannyira, hogy be is adta a jelentkezését mesterképzésre, és én voltam az, aki ehhez ajánlólevet írt neki. Mondhatni egészen bevont a karrierjének alakulásába (igen, fel is vették, nagyon élvezi a szakot).
Azóta is tartjuk a kapcsolatot. Most nemrég például, amikor online információs napot tartottunk, akkor meghívtam, hogy meséljen az itteni élményeiről, hogy hogyan tudta azt később kamatoztatni. Ezáltal magyar fiatalokat is ösztönözhet az ő példája és máris újra visszahat Szegedre, 1,5 évvel a projektje után!

Egyébként úgy látszik a kulturális antropológusokkal egész jól megtaláljuk a közös hangot. Ugyanis volt itt egy grúz lány, aki szintén kulturális antropológiát végzett. Ő a személyiségével, a temperamentumával sokak számára tudta nagyon szerethetővé tenni az önkéntességet. Gyakran kérdezik is tőlem, hogy mikor jönnek új önkéntesek, és van-e bármi hír azokról, akik korábban voltak nálunk.

Mesélnél esetleg arról, hogy milyen programokra jönnek hozzátok az önkéntesek?

Volt már korábban kórházi projektünk, de önkénteseink aktívan részt vesznek magának az önkéntességnek népszerűsítésében is. Például az iskolai angolórákon bemutatják az országot, ahonnan jöttek, esetleg partnerszervezeteink programjain vesznek részt. 

A pszichológus lány - akiről meséltem - esete azért külön érdekes, mert a kórházi projekt amiben részt vett, azóta hosszú távú együttműködést eredményezett: a gyermekpszichiátriára azóta is várnak minket, és az újabb és újabb önkénteseink rendszeresen járnak oda, és nagyon szeretik a légkört, az ottani önkéntességet.

Mindezek mellett volt már egyetemi projektünk is, amibe egyetemi dolgozókat és hallgatókat vontunk be. Annak a célja a kulturális érzékenyítés volt.
Továbbá számos alkalommal jártunk már tanodákban és iskolákban is. A jövőben is hasonló a cél: lehetőség szerint szeretnénk még több iskolába eljutni. Még az is lehet, hogy most az online tér aktívabb használata egy új kaput nyitott meg nekünk ezen a téren.

Végezetül maradt-e még bármi, amit szívesen megosztanál?

Talán ez még nem hangzott el: a fiatalosság - számomra ezt is jelenti az Eurodesk. Ha körbenézek, azt látom, hogy kortól függetlenül, mindegyik szervezet képviselőjére igaz az, hogy fiatalos, és érti a fiatalokat. Azt gondolom, ez egy hatalmas érték, és az egyik ereje az Eurodesknek. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a hálózatunk szorosan követi a trendeket, mondhatnám úgy is, hogy mindig trendi, mindig tudja, mi a divat, és mi az, amivel a fiatalokat meg lehet szólítani - mindebből én személy szerint remekül tudok meríteni.


Ha nemzetközi programok és lehetőségek iránt érdeklődnél, keresd a szegedi Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért szervezetet vagy a hozzád legközelebbi Eurodesk partnert. Elérhetőségieket oldalunkon a Kapcsolat fül alatt találod meg.